A modern időkben is sokat foglalkoztak a képzelet testre gyakorolt hatásával. Ezek egyik neves képviselője Dr. Carl Simonton, aki ma is a rák alternatív kezelésének egyik neves specialistája.
Ő figyelt fel először a mentális képek rákgyógyításban betöltött fontos szerepére, és azóta is aktívan alkalmazza gyógyító munkájában. Így fogalmazott:
„Kezdetben azért alkalmaztuk az imaginációs technikát, hogy motiváljuk betegeinket, és eszközt adjunk a kezükbe ahhoz, hogy immunrendszerüket befolyásolhassák. Hamarosan rájöttünk azonban, hogy ez a tevékenységi forma rendkívül fontos információkkal is szolgál a beteg hiedelmeiről.” (Simonton: A gyógyító képzelet)
E hiedelmek belső képek formájában tárolódnak elménkben, melyeket a környezet ingerei: szavak, látványok, illatok bármikor előhívhatnak. Megérezzük a sütemény illatát a lépcsőházban és emésztőnedveink őrült iramban kezdenek el termelődni, amiből mi azt érzékeljük, hogy megéheztünk, de legalábbis ennénk egy kis süteményt. Az illat hatására elménkben egy asszociációs folyamat indult el. Felidéződnek azok az emlékek, amikor süteményt ettünk. Ezek az emlékek azonban hatással lesznek szervezetünkre, és befolyásolják annak működését.
Mi a képzelet?
A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a képzelet olyan lelki tevékenység, képesség, amellyel a tudatban a valóság ismert elemei alapján új képeket alkotnak.
A képzelet a valóságot veszi alapul, és így hozzájárul a valóság megismeréséhez, új összefüggések felfedezéséhez.
Mit is jelent mindez?
A látás folyamata során a külső inger (látvány) a szemen majd az idegrendszeren keresztül bekerül az agy szövevényes hálózatába. A látókérgen (az agy hátsó területe) keletkezik a szem által közvetített fényingerekből a kép, amit látunk. Tehát bármilyen meglepő is lehet most az Ön számára, de az agyunkkal látunk és nem a szemünkkel. A szem – ugyan fontos részünk – de nem más csupán, mint egy optikai közvetítő eszköz, és az agy az általa közvetített ingerekből állítja össze azt a képet, amit látványként megélünk.
A fenti meghatározásból következik, hogy az agy lát és a látott képekből teszi aztán össze a mentális képeket. Később azt tudjuk elképzelni, amivel már találkoztunk, amiről van fogalmunk, képi emlékünk.
Minél gazdagabb képi ingerekkel találkozik a gyermek kiskorában, annál gazdagabb lesz a képzeletvilága. Közben agyunk ezekhez a képi emlékekhez hozzátársít különböző egyéb ingereket is. Ezek a társított képzetek, mint szimbólumok raktározódnak el elménkben, és különböző helyzetben reakcióra késztetnek minket.
Végezzen el egy gyakorlatot a képzelet mozgást kiváltó hatásának ellenőrzésére.
Ehhez szüksége lesz egy társra, aki megfigyeli az Ön szemmozgását miközben csukott szemmel elképzeli, hogy egy pingpong meccset néz. Lássa, ahogy a labda az egyik térfélről a másikra pattan, majd vissza.
A meccs az Ön fejében játszódik csupán, peregnek a képek, mint a moziban, de társa megfigyelheti, hogy az Ön szeme ugyanúgy követi játék menetét, mintha valójában a mérkőzésen ülne és nézné azt. A mozgás elképzelése vagy észlelése ugyanolyan szemmozgással jár, mintha a valóságban is nézné a mozgást.
Mi a haszna ennek a tudásnak a képzelettel történő önkezelés során?
A betegségek kialakulásában és a gyógyulásunkban is nagy szerepet kapnak ezek a belső képzetek, amint azt a stresszkutatás eredményei is igazolják:
- A tartósan fennálló feszültség gyengíti az immunrendszer ellenálló képességét, ezáltal növeli a betegségek iránti fogékonyságot.
- Az immunrendszer gyengeségét előidéző érzelmi stressz testünk hormonális egyensúlyát is felborítja. A kialakult egyensúlytalanság következtében nő az abnormálisan működő sejtek száma, a külvilág felől érkező egyéb kórokozók pedig könnyebben jutnak át testünk védelmi rendszerén. Eközben szervezetünk nem képes teljes fegyverzetben felvenni a harcot betolakodókkal, így megnő a betegség kialakulásának a lehetősége.
- Minden embernél létezik egy általában gyengébb szerv, vagy szervrendszer, ahol a meggyengült védekezés következtében először észlelhetővé válnak a stressz következményei. Van akinek a gyomrára húzódik, vagy a szívére veszi a terheket, míg másnál a tüdő, a vese, a máj vagy egyéb szerv lesz ez a gyengébben működő szerv, amelyen legelőször megjelenik a stressz káros hatása.
- Az a képzet, amire a figyelmünket irányítjuk, sarjadni kezd elménkben, mint az elültetett mag, és növekedésnek indul. Szárba szökken, mivel energiát kap elménktől – a figyelmen keresztül –, majd virágot és végül termést hoz.
A termés pedig a képzet tartalmától és a hozzá kapcsolódó érzelmektől függően energiát ad számunkra, vagy energiát vesz el tőlünk. Amennyiben a képzetekhez boldog, örömteli élmények kapcsolódnak, akkor éltető energiával töltik fel testünket (lelki kulcsok), amennyiben pedig valamilyen fájdalmas, félelmet ébresztő trauma, akkor az energiaáramlás gátlás alá kerül (lelki vírus). Az immunrendszer meggyengül és máris nyitva lesz a kapu a betegségek előtt.
A fentiekből látható, hogy a modern kutatások igazolják Emil Coué törvényét a gondolatokkal való gyógyításról:
„Amilyen gondolat (képzet) betölt, áthat és ural, az megvalósulni igyekszik, amennyiben emberileg lehetséges.”
(Coué: Elméd gyógyító hatalma című könyve megrendelhető)
Gondoljon tehát Ön is minél több olyan eseményre, amihez örömteli élmények kapcsolódnak, és így az öngyógyító erőit hozza működésbe.
Gál Attila
